Házirend

 


A
Madách Imre Gimnázium
h
ázirendje

 

 

Vác

 

 

Hatályba lépés időpontja: 2009. szeptember 1.


 

 

A Madách Imre Gimnázium célja, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, egészséges életmódra neveljen, s általános műveltséget adva vegyen részt az értelmiség képzésében.

 

Iskolánkban minden diákot egyforma jogok illetnek meg, tekintet nélkül az akár nyíltan is vállalt vallási vagy politikai hovatartozásukra, de az iskola nem válhat vallási vagy politikai küzdelmek színterévé.

 

A házirend eligazítást nyújt a közösségi viselkedés szabályaiban, melyek betartása zökkenőmentessé teszi a munkát, hatékonyabbá a tanulást. Követendő értékrendet állít fel a gimnázium tanulói számára. Megismerteti a tanulókra, szüleikre vonatkozó jogokat és kötelességeket.

 

 

Az iskola hivatalos neve

Madách Imre Gimnázium

Az iskola címe, telefonszáma

2600 Vác, Brusznyai Árpád utca 4.
Tel: 06/27/518-655 06/27/316-132
Fax: 06/27/518-656

Az iskola fenntartója, felügyeleti szerve

Vác Város Önkormányzata
2600 Vác, Március 15. tér 11.

 

 

 


Tartalomjegyzék

I.       A tanulók jogai és kötelességei........................................................................................ 4

I.1.    A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése....................................................... 4

I.2.    Tanulói jogok gyakorlása.......................................................................................... 5

II.     A tanulók mindennapjai................................................................................................. 6

II.1.  Az iskolai élet rendje.................................................................................................. 6

II.2.  A tanulók tájékoztatása............................................................................................. 8

II.3.  A tanuló felkészülése, felszerelése, az ellenőrző........................................................ 8

II.4.  A tanulók magatartása............................................................................................... 9

II.5.  A tanuló megjelenése.................................................................................................. 9

II.6.  A hetesek feladatai................................................................................................... 10

II.7.  Hiányzások igazolása............................................................................................... 10

II.8.  Felmentés az iskolai elfoglaltság alól, kikérő........................................................... 12

II.9.  A tanulók anyagi felelőssége, vagyonvédelem, kártérítés....................................... 12

III.         A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei..................................................................... 14

III.1. Hivatalos ügyintézés................................................................................................. 14

III.2. Választható és kötelező tantárgyak, foglalkozások................................................ 14

III.3. Mentesítés................................................................................................................. 15

III.4. Versenyek, vizsgák................................................................................................... 16

III.5. Iskolai juttatások, támogatások............................................................................... 17

III.6. Az iskola létesítményei............................................................................................. 19

III.7. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése......................................................... 19

III.8. Kirándulás, diákrendezvények................................................................................. 20

III.9. Balesetvédelem és tűzvédelem, védő, óvó előírások................................................ 20

IV.    A tanulók minősítése..................................................................................................... 21

IV.1. A bizonyítvány.......................................................................................................... 21

IV.2. A tanulmányi eredmények értékelése...................................................................... 21

IV.3. A magatartás értékelése........................................................................................... 23

IV.4. A szorgalom értékelése............................................................................................ 24

IV.5. A tanulók jutalmazása.............................................................................................. 25

IV.6. A tanulók büntetése.................................................................................................. 26

V.      Zárórendelkezések......................................................................................................... 27

VI.    Mellékletek..................................................................................................................... 28

VI.1. A tanuló jogai........................................................................................................... 28

VI.2. A tanuló kötelességei................................................................................................ 31

VI.3. A szülő jogai és kötelességei..................................................................................... 31

VI.4. A pedagógus jogai és kötelezettségei....................................................................... 33

VI.5. Etikai kódex.............................................................................................................. 36


 

I.      A tanulók jogai és kötelességei

I.1.           A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

Keletkezése

A tanulói jogviszony beiratkozással keletkezik.

A felvételi eljárás rendjét az igazgató javaslata alapján évente a nevelőtestület határozza meg, melyet felvételi tájékoztatójában ismertet szórólapokon, és az iskola honlapján.

Más iskolából való átvételről az iskola igazgatója a tanuló bizonyítványa, érdemjegyei és tanult tantárgyai alapján dönt. Szükség esetén az átvétellel együtt osztályozóvizsga letételére is kötelezheti a tanulót.

Emelt szintű képzést folytató osztályba 9-10. évfolyamon csak olyan tanuló sorolható be, akinek az adott tantárgyakból az utolsó tanévi osztályzatai legalább jó minősítésűek, valamint az öt érettségi tárgy átlaga legalább 3,8. (Átlagszámításnál a tanulónak kedvezőbb tantárgyakat kell alapul venni, de ez nem lehet készségtárgy.)

Nyelvi előkészítőről való átjelentkezés esetén a 8. év végi osztályzatokat is figyelembe kell venni.

Az esti tagozatra való felvételről, átvételről a tagozatvezető dönt.

Vendégtanulói jogviszonyban álló tanulók a tanulmányi követelmények teljesítéséről osztályzatot kapnak, az adott tantárgyakból érettségi vizsgát tehetnek.

A magántanuló a tanórákat az igazgató engedélyével látogathatja, osztályzatait a helyi tantervben meghatározott módon érdemjegyek alapján, vagy osztályozó vizsgán kapja.

 

Megszűnése

A tanulói jogviszony megszűnik:

                   ha a tanuló befejezte a tanulmányait: az év végi-, illetve az érettségi bizonyítvány kiosztásának napján,

                   más iskolába való átjelentkezéskor - tanköteles tanuló esetén a befogadó nyilatkozat bemutatása napján.

A tanulói jogviszony megszüntethető:

                   fegyelmi eljárással,

                   ha az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30-at.

I.2.           Tanulói jogok gyakorlása

A tanulók ügyeinek, dolgainak, érdekellentéteiknek intézésekor, rendezésekor elsődleges szempont a tanuláshoz való jog érvényesítése. Az iskolai élet során a tanuló személyiségi jogai nem sérülhetnek.

A tanulóknak joguk van minden őket érintő döntésről, határozatról tájékoztatást kapni, az őket érintő bármely témával kapcsolatos kérdést feltenni és erre érdemi választ kapni 30 napon belül.

A tanulók egyéni véleménynyilvánítása nem zavarhatja meg a tanóra menetét, nem sérthet személyiségi jogokat. A szaktanár a tanórán, vagy a tanóra után, legkésőbb két napon belül lehetőséget ad a tanulónak egyéni véleménye kifejtésére.

A tanulók szervezett formában mondhatnak véleményt a diákközgyűlésen.

A diákközgyűlést minden évben össze kell hívni. Az összehívást az igazgató, a DÖK elnöke, a nevelők, illetve a diákok nagyobb csoportja kezdeményezheti, a DÖK SZMSZ-ben leírtak szerint.

Sérelem esetén a tanuló a szaktanárhoz, az osztályfőnökéhez, a DÖK-segítő tanárhoz, a DÖK vezetőségéhez, az iskola igazgatójához fordulhat.

 

Az iskolai közösségek az életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül is érvényesíthetik jogaikat.

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket kell megválasztani:

-     osztálytitkár

-     gazdasági felelős

-     menzafelelős

-     sportfelelős

-     küldött a diákönkormányzat által szervezett megbeszélésekre

A DÖK-vezetőség megválasztása tanévenként történik.

 

A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a DÖK véleményét, javaslatát, illetve lehetővé teszi az ilyen témájú nevelőtestületi értekezleteken való részvételt.

A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 20 %-a.



A DÖK és az iskolavezetés kapcsolata

 

A tanulói érdekegyeztetés szintjei:

Érintett szaktanár

Osztályfőnök

DÖK

Intézményvezető

II.   A tanulók mindennapjai

II.1.       Az iskolai élet rendje

A tanítási év rendjét, beleértve a tanítási napok számát, a tanítási szüneteket, az első és utolsó tanítási nap dátumát az oktatási miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét (szünetek, diáknap) augusztus utolsó hetében az igazgató egyezteti a nevelőtestülettel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel.

Az iskola 620-kor nyitja meg kapuit. Az iskolába 740-ig kell megérkezni (lyukasóra esetén az órakezdés előtt 10 perccel). SZMSZ

A kerékpárral, kismotorral érkező tanulók járműveinek helye az utcán vagy az udvari tartóknál van. A kabátját minden tanuló a saját osztályterme szekrényében helyezheti el.

Az a tanuló, aki az iskolába nem érkezett meg időben, illetve az órára becsöngetés után érkezett késett. A késést a pedagógus a naplóba jegyzi be. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Három igazolatlan késés fegyelmező intézkedést vonhat maga után.

A tanítás befejezéséig az iskola területe – a testnevelés órákat és az ebédelést kivéve – csak az osztályfőnök (ill. igazgató vagy igazgatóhelyettes) ellenőrzőbe jegyzett engedélyével hagyható el.

 

A tanítás rendje nappali tagozaton:

                                  1. óra           800      845

                                  2. óra           855       940

                                  3. óra           950    – 1035

                                  4. óra         1050    – 1135

                                  5. óra         1145    1230

                                  6. óra         1240    – 1325

                                  7. óra         1330      – 1415

A tanítás rendje esti tagozaton:

                                  1. óra         1430    – 1510

                                  2. óra         1515    – 1555

                                  3. óra         1600    – 1640

                                  4. óra         1645    – 1725

                                  5. óra         1730    – 1810

                                  6. óra         1815    – 1855

 

A szüneteket az osztálytermekben, folyosókon ill. az udvaron tölthetik a tanulók. Előadóterembe, laborba, szertárba, informatika és nyelvi szaktanterembe tanári szobába csak a szaktanár engedélyével léphet a tanuló.

Az osztály a tanárt csendben várja a teremben, taneszközeit előkészítve, ill. a terem előtt és érkezéskor valamint távozáskor felállva üdvözli.

A testnevelés órák helyszíne a Sportcsarnok, melynek külön házirendje van, betartása mindenki számára kötelező.

Lyukas órákon a könyvtárban, az aulában, illetve az I. emeleti zsibongóban csendben tartózkodhatnak a tanulók, úgy, hogy tevékenységükkel (pl. csocsó, pingpong) a tanítási órákat ne zavarják.

Az ebédidő 1230-tól 1430-ig tart. Tanulóinktól elvárjuk, hogy betartsák az ebédlők házirendjét.

A délutáni foglalkozások (korrepetálás, szakkör, felkészítő, stb.) 1425-kor kezdődhetnek.

Az iskola - rendkívüli esetektől eltekintve - a tanulók számára a délutáni ill. esti foglalkozások végéig tart nyitva. A foglalkozásokon kívüli tartózkodást a portán jelenteni kell.

A tanulók az iskola létesítményeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják.

Az iskola épületébe érkező szülők, látogatók, vendégek, idegenek belépését a portás ellenőrzi. Idegenek az iskolában csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak.

Az iskolával jogviszonyban nem állók csak hivatalos ügyben, vagy igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az iskolában.

II.2.       A tanulók tájékoztatása

A tanulók tájékoztatása az iskolai élet rendjéről, eseményeiről, feladatairól az osztályfőnökök kötelessége. További tájékoztatást nyújtanak az iskola honlapján elérhető információk, az iskolarádió, az iskolai faliújságokon elhelyezett tájékoztatók, a könyvtár hírei.

A DÖK üléseiről a résztvevő tanuló számol be a következő osztályfőnöki órán. Rendkívüli eseményekről az iskolarádió, vagy igazgatói körlevél értesíti a tanulókat.

A diákközgyűlésen az igazgató és a DÖK vezetősége ad tájékoztatást az elmúlt időszak munkájáról.

II.3.       A tanuló felkészülése, felszerelése, az ellenőrző

A tanórai követelményeket - órára készülést, kötelező felszerelést - a szaktanárok ismertetik. Minden órára rendszeresen készülni kell, a tanulók a házi feladatot önállóan készítsék el. Ha hiányzik a tanuló házi feladata elégtelent kaphat. Felszerelés hiánya nem vonhat maga után elégtelen osztályzatot, kivétel, ha a hiányzó felszerelésben házi feladat van.

Az ellenőrző könyv a mindennapos felszereléshez tartozik, a tanuló köteles azt minden tanórára magával vinni, és a tanárnak kérésére átadni, ellenkező esetben fegyelmi büntetést kaphat.

A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenőrzőjébe bevezetni és minden hónapban szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenőrzőbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, kollégista tanuló értelemszerűen a kollégiumi nevelőtanárával, a következő hét első napjára a szüleivel is aláíratni.

Az ellenőrző vezetését a szaktanár és az osztályfőnök ellenőrzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelősségre vonják.

Az ellenőrző könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. A hamisítás következménye fegyelmi eljárás és iskolából való kizárása is lehet.

Elveszett ellenőrzőt csak az osztályfőnök pótolhat, az ellenőrzőbe be kell vezetni, hogy második példány, valamint a tanuló jegyeit, osztályzatait, igazolt és igazolatlan hiányzásait.


II.4.       A tanulók magatartása

Az a tanuló, aki magatartásával – pl. engedély nélküli beszélgetéssel, levelezéssel, evéssel, rágógumizással, telefonálással – megzavarja társai tanuláshoz való jogát, fegyelmező intézkedésben részesíthető.

Fegyelmi büntetést von maga után, ha a tanuló:

a)    dohányárut, alkoholt, kábítószert hoz az iskolába, vagy iskolai rendezvényre (osztálykirándulás, klubdélután, stb.), ezeket fogyasztja, vagy alkohol, illetve kábítószer hatása alatt jelenik meg;

b)    engedély nélküli fénykép, hang- és videofelvételt készít (pl. mobiltelefonnal);

c)    az iskolának eszmei kárt okoz (pl. hitelrontás, stb.);

d)    a könyvtári rendet nem tartja be.

 

A fegyelmi büntetés:

első esetben legalább igazgatói megrovás

ismétlődés esetén a nevelőtestület dönt.

Nappali tagozatos tanulónak dohányozni tilos. Az esti tagozatos hallgatók és az iskola alkalmazottai csak a kijelölt helyeken dohányozhatnak.

 

Minden tanulónak és diáknak mindenhol, magatartásban, a társas érintkezés különböző formáiban pozitívan kell képviselnie az iskolát, külföldön hazáját is.

II.5.       A tanuló megjelenése

Ünnepi rendezvényeken a kötelező viselet: lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág. (A farmer nem ünnepi viselet.)

Nem megfelelő öltözetért fegyelmező büntetés jár.

Kollégisták kötelesek ünneplő ruhájukat a kollégiumban tartani, hogy az bármikor rendelkezésükre álljon!


II.6.       A hetesek feladatai

Hetes az a tanuló, akit az osztályfőnök kijelöl. Az osztályban két hetes van. Megbízatásuk általában egy hétre szól. Feladataik:

Óraközi szünetekben az osztályteremben maradnak, s vigyáznak osztálytársaik felszerelésére, a TV megfelelő hangerősségére, kikapcsolására.

Figyelik és jelentenek minden rendellenességet: kiszakadt, betört ajtó, falról leesett csempe, konnektor kilazulása, stb.

Az első hetes az, aki a névsorban előbb szerepel. Feladatai:

-         Minden óra elején jelenti az órára érkező tanárnak a hiányzókat.

-         Gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról és szivacsról.

 

A második hetes feladatai:

-         Jelenti az igazgatóhelyettesi irodában, vagy a tanáriban, hogy becsengetés után 10 perccel még nem érkezett tanár az órára.

-         Az osztályterem elhagyásakor - szaktanterembe vonulás, tanítás befejezése, vagy egyéb ok miatt - gondoskodik a villany lekapcsolásáról, az ablakok és az ajtó becsukásáról. Utolsónak hagyja el a tantermet.

-         Kiszellőzteti a tantermet, az öltözőszekrények ajtaját becsukja.

 

Ha a hetes hiányzik, feladatait az előző heti első hetes látja el.

Kiscsoportos foglalkozások esetén a szaktanár jelöl ki egy, un. állandó hetest és helyettest.

II.7.       Hiányzások igazolása

Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.

Az a tanuló, aki tanítási időben szervezett rendezvényen, versenyen iskolánkat képviseli (tanulmányi versenyen vesz részt) nem tekinthető hiányzónak, távollétét és okát azonban fel kell tüntetni a naplóban.

A tanuló csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, közlekedési nehézségek, hatósági intézkedés, stb.)

Előre nem látott hiányzásról, annak első napján, a szülő köteles értesíteni az iskolát: az osztályfőnököt vagy a titkárságot. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére.

A hiányzásokat egy héten belül (a következő osztályfőnöki órán) az ellenőrzőben igazolni kell, egyébként a mulasztás igazolatlannak számít.

Betegség ill. családi ok miatt tanévenként két alkalommal, legfeljebb három napot a szülő is igazolhat. Három napnál hosszabban tartó hiányzás esetén csak orvosi igazolást fogadható el, melyet az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni! (Kikérőt lásd később.) Igazolás délután is rendelő orvosi ellátásról nem fogadható el (fogászat, szemészet, bőrgyógyászat, tüdőszűrés).

A tanköteles tanuló szüleit 1 igazolatlan óra után értesíti az osztályfőnök, a nem tanköteles tanuló szüleit 10 igazolatlan óra elérése után. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt az iskola igazgatója köteles értesíteni a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ (4))

Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma egy tanévben elérte a 30-at, a tanulót a tanköteles kivételével kizárjuk az iskolából.

Az igazolatlan mulasztás befolyásolja a tanuló magatartásjegyét.

Tanítás nélküli munkanapon (pl. Madách-nap, diáknap) is meg kell jelenni a rendezvény helyszínén. Az indokolatlan hiányzás 6 igazolatlan órát jelent, függetlenül attól, hogy hány órája lett volna a tanulónak aznap.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. (11/1994. MKM rendelet 20.§ (6) pontja)

Ha egy osztály mulasztási átlaga félévenként egy tanulóként a 30-at nem haladja meg, egy nap jutalomszabadságban részesül, melyet akár a második félévre is átvihet. Célszerű ezt közös osztálykirándulásra fordítani. (A „jutalomkirándulás” napjának időpontját két héttel korábban be kell jelenteni.)

Az a tanuló, aki hiányzásmentesen fejezi be a tanévet, év végén jutalomban részesíthető.


II.8.       Felmentés az iskolai elfoglaltság alól, kikérő

Bármely tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély, stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát, a tanulmányi feladatok elvégzését. Az iskola a tanulók szabadidejével nem rendelkezhet, 14 óra 15 perc után kötelező jellegű elfoglaltságot nem írhat elő, kivéve, ha a napi tanítást (érettségi miatt) csak délután lehet megszervezni.

Iskolai elfoglaltság alól felmentést (pl. az autóvezetés és a jogosítvány megszerzésével kapcsolatos vizsgákra, sportversenyekre, családi programokra) - a szülő kérésére vagy kikérőre - az osztályfőnök ad.

A kikérőt a kérdéses időpont előtt három tanítási nappal kell bemutatni (pl. hétfő előtt szerda).

Kikérőt csak hivatalos szervezet (sportegyesület, oktatási intézmény stb.) adhat.

A kikérőn szerepeljen a tanuló neve, s hogy melyik intézmény, milyen időpontra, s milyen esemény alkalmából kéri a felmentést, s milyen minőségben vesz részt a tanuló az eseményen. Csak eredeti bélyegzővel és aláírással ellátott kikérő fogadható el, fénymásolt nem!

Hivatalos kikérőre csak olyan tanuló kaphat felmentést az iskolai elfoglaltságok alól, akinek az előző hónapban a naplóban szereplő jegyeinek átlaga eléri az elégségest és nincs olyan tantárgy, amelyből bukásra áll.

II.9.       A tanulók anyagi felelőssége, vagyonvédelem, kártérítés

Az iskola minden tanulója (dolgozója, alkalmazottja) anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik az iskolának, annak épületéért és felszereléséért. Az iskola épületének, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése valamennyiünk érdeke. Anyagi vagy eszmei károkozásért fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesíthető a tanuló. Anyagi károkozás esetén a tanuló (szülő), dolgozó, alkalmazott kártérítésre kötelezett.

Ha anyagi károkozás történik, a kárt meg kell téríteni a Közoktatási Törvényben meghatározott módon. Eszmei kár esetén a PTK paragrafusai az irányadóak.

A testnevelés órák alatt az öltözőket zárni kell, a tanulók értéktárgyaikat a testnevelő tanárokra, vagy felmentett tanulókra bízhatják.

Talált tárgyakat kérjük a portán, a gazdasági- vagy az igazgatói irodában leadni.

A lopáson ért tanuló ellen fegyelmi eljárást indít az iskola. Tanköteles tanulóra a KT 76.§ (3) érvényes.

A tanulók által behozott, a tanuláshoz nem szükséges dolgokat, tárgyakat, értékeket a tanulók az arra kijelölt megőrzőben helyezhetik el. Azokért a dolgokért, tárgyakért, értékekért, melyeket a tanuló nem a megőrzőben helyezett el az iskola felelősséget nem vállal. (KT 77.§(3) miatt)

A tanulók által behozott dolgok nem zavarhatják a tanulást.

 

Az osztálytermek szekrényei

A szekrényeket vagyonvédelmi okokból célszerű zárva tartani.  Szekrénykulcsot a gazdasági irodában igényelhetnek a tanulók. Ennek ellenértékét a nevelőtestület határozza meg, és a tanulói jogviszony megszűnésekor a kulcs leadása esetén a tanuló visszakapja.

A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére. (pl. bombariadó, diákbuli, érettségi).

Az osztálytermek díszítését csak úgy végezhetik a tanulók, hogy a díszek károkozás nélkül eltávolíthatóak legyenek. Az osztálytermek díszítéséért, tisztaságáért az osztályfőnök is felelős. Az esetleges károkat a károkozónak kell helyreállítania vagy megtérítenie.


III.           A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei

A szülők és tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Írásbeli kérvény beadása esetén 15 munkanapon belül írásban érdemi választ kapnak.

III.1.    Hivatalos ügyintézés

A tanulók hivatalos ügyeiket a mindenkori kiírásnak megfelelően intézhetik a titkárságon vagy a gazdasági irodában.

 

Félfogadási idő munkanapokon:

          az iskola gazdasági irodájában : Sz: 1100 – 1500 ill.
                                                               Cs: 900 – 1500

          a titkárságon:                                                   H – Cs:    1035 – 1050,                              1300 – 1430

                                                                                                                                                        P:           730 – 745, 1035 – 1050

 

Félfogadási idő a nyári szünetben :

          szerdai napokon :              900 – 1200

                        

Menza befizetése a gazdasági irodában,
                                                       H-K-P: a nagyszünetben (1035-1050).

III.2.    Választható és kötelező tantárgyak, foglalkozások

Az utolsó két évfolyamot végző tanulók (közép-emelt szintű) érettségi előkészítő foglalkozásokra jelentkezhetnek minden év májusában az (igazgató) iskola által meghirdetett tantárgyakból. Az iskola lehetőség szerint biztosítja a szabad tanárválasztást.

Az érettségi előkészítő foglalkozások választása egy tanévre szól, a tanulók tanulmányi munkáját jegyekkel, osztályzattal értékeli a szaktanár, a mulasztást igazolni kell. Az érettségi előkészítő foglalkozásokon és az alapórákon szerzett érdemjegyekből a tanuló összevont osztályzatot kap a félévi és a tanév végi bizonyítványába. Az összevont osztályzatot az adott tantárgy szaktanárai közösen alakítják ki. A tanuló az új tanév első hetében módosíthatja választását, utána a kilépést, vagy az átlépést másik előkészítőre csak az igazgató engedélyezhet az érintett szaktanárok javaslata alapján.

Egyetemi előkészítőre, szakkörre minden tanuló jelentkezhet az új tanév szeptemberében.

Az érettségire felkészítő fakultációs foglalkozásokra való jelentkezést, vagy ezek módosítását formanyomtatványon vagy ellenőrzőben a szülő aláírásával tanúsítja.

A tanulók meg nem hirdetett tárgyakból is kezdeményezhetik előkészítők, szakkörök indítását megfelelő létszám és vállalkozó tanár függvényében. A megfelelő létszám legalább 8 fő.

Diákkör létrehozását legalább 8 fő tanuló kezdeményezheti.

A diákkör munkáját pedagógus felügyeli.

A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.

Az iskolai színjátszó csoportba és az énekkarba való jelentkezés feltételeit és a foglalkozások helyszínét és időpontját a foglalkozást vezető tanárok határozzák meg. A sportköri foglalkozások időpontját az igazgatóság jóváhagyásával a foglalkozást vezető tanárok határozzák meg.

Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló. A gyógytestnevelés a testnevelési órákat helyettesíti, látogatása kötelező.

Az iskola minden diák számára lehetőséget nyújt tanterem biztosításával, hogy hit- és vallásoktatatásban részesülhessen, bármilyen felekezethez is tartozik (amennyiben az egyházak erre igényt tartanak és oktatót is biztosítanak.)

III.3.    Mentesítés

Versenysportoló az ének-zene, rajz és műalkotások elemzése és a testnevelés tantárgy követelményei (helyi tanterv) alól a szülő és a sportegyesület kérésére megfelelő sportteljesítmény esetén felmentést kaphat. A rendszeres edzésen való részvételt a sportegyesület, a versenyeredményeket a szakági szövetség igazolja. A sportteljesítmény megfelelőségét a testnevelő tanárok írásba foglalt véleménye alapján 3 tagú bizottság dönti el.


III.4.    Versenyek, vizsgák

Tanulmányi versenyek:

Megyei döntőbe jutott tanuló 1 napot, országos döntőbe jutott tanuló 3 napot kaphat a felkészülésre a szaktanár és az osztályfőnök egyetértésével. OKTV-n megyei döntőbe jutott tanuló 3 napot kaphat, országos döntőbe jutott tanuló felkészülésére a szaktanár javaslata és az osztályfőnök véleménye alapján az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.

Nyelvvizsga letételekor a tanuló két nap felkészülési időt kérhet a szóbeli előtt. A vizsgán való megjelenést igazolni kell.

Előrehozott érettségi vizsgára való felkészüléshez mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga előtt két napot kaphat a tanuló.

A tanuló – a tanuló és a szülő írásbeli kérelmére – felmentést kaphat azon tantárgy tanóráinak látogatása alól, melyből előrehozott érettségi vizsgával rendelkezik. NYEK-en tanuló diáknak idegen nyelv tantárgy tanóráinak látogatása alól csak az adott idegen nyelvből sikeresen letett emelt szintű nyelvi érettségi vizsga birtokában adható felmentés. Ha a tanuló egy tanév alatt egy vagy több tantárgyból két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját április hónapban teheti le.

Előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló az érettségi vizsgára bocsátás feltételét osztályozó vizsgán teljesítheti.

Ha egy tanuló előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni valamely tantárgyból, és csak az adott tanév év végi osztályzata hiányzik a tantervi követelmények teljesítéséhez, akkor a szaktanár az érdemjegyei vagy osztályozó vizsga alapján májusban lezárhatja őt.


III.5.    Iskolai juttatások, támogatások

A következő évi tankönyv támogatási igényt november 15-ig kell jelezni. A jogosultságot a szorgalmi időszak utolsó napjáig, illetve beiratkozáskor kell igazolni.

Az augusztusi tankönyvosztás idejében jutnak ingyenesen a könyvtár állományába bevételezett tankönyvhöz azok, akik erre jogosultak. A tanulói jogviszony megszűnésekor a tankönyveket vissza kell adni a könyvtárnak.

 

Támogatást csak az OM által kibocsátott hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvre tud adni iskolánk.

A tankönyvbeszerzéseket, a nyelvkönyveket is beleértve csak és kizárólag a tankönyvek megrendelésével megbízott könyvtáros végezheti.

 

Az iskolai alapítványhoz folyamatosan nyújtható be kérelem, pályázat az alábbi célokkal:

a gimnázium kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinak és dolgozóinak ösztönző jutalmazása,

az oktatás tárgyi feltételeinek javítása,

nemzetközi cserekapcsolatok bővítésével lehetőség biztosítása arra érdemes tanulók külföldi tanulmány útjaihoz, nyelvi táborokban való részvételhez,

az iskolai tanulmányi kirándulások (különösen szociálisan rászorult, és tanulmányai alapján érdemes diák) és kulturális rendezvények támogatása.

 

Az alapítvány vagyonát kezelő és gondozó kuratórium dönt a benyújtott kérelmekről, pályázatokról.

 

A kuratórium állandó tagjai: az iskola nevelőtestületének két, diákönkormányzatának és szülői munkaközösségének egy-egy képviselője.

Szociális támogatást menza esetében és beiskolázáskor beiskolázási segély címén lehet az illetékes önkormányzattól kérni.

Menzát minden tanuló kaphat. Menzára jelentkezni a tanév első hetében lehet az osztályfőnöknél. A menzadíjak befizetése a gazdasági irodában történik, határideje minden hónap 10-e.

Osztályonként menzafelelőst jelöl ki az osztályfőnök. A menzafelelős feladata a menzakártyák felvétele és kiosztása.

A hiányzók díjvisszatérítést kapnak, ha hiányzásukról a gazdasági iroda időben tudomást (tel: 518-650) szerez. (Az átfutási idő egy nap.) A díjvisszatérítést a következő befizetéskor vonják le, illetve ha a tanuló nem igényel tovább menzát a következő hónap elején fizetik ki.

A menzakártya bizonyítható, tudatos megrongálásáért a tanuló fegyelmező büntetést kaphat.

A menzakártya elvesztését a gazdasági irodában be kell jelenteni.

Étkezési kedvezményben szociális alapon részesülhetnek a tanulók, amit a mindenkori törvény határoz meg, az állandó lakhely szerinti polgármesteri hivatalnál kell kérni. (Ez vonatkozik a kollégistákra is.) A váci tanulók kérelmüket az iskolán keresztül intézik. A három és többgyermekes családok kedvezménye automatikus, de a nyilatkozatot és a nyomtatványt ebben az esetben is ki kell tölteni és eljuttatni az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. Formanyomtatványt a gazdasági irodában lehet kérni.

Diákigazolványt minden tanuló részére a beiratkozáskor igénylünk. A diákigazolvány pótlása a titkárságon történik a mindenkori érvényes törtvényi rendelkezések alapján.

A diákigazolványok évenkénti érvényesítését az iskola intézi a titkárságon.

Ha megszűnik a tanuló jogviszonya a diákigazolványt vissza kell adnia, amelyet az iskola érvénytelenít.


III.6.    Az iskola létesítményei

A gimnáziumi könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói, valamint a város és a vonzáskörzet pedagógusai és a felsőoktatásban tanuló diákjai ingyenesen használhatják.

A könyvtár nyitvatartási ideje:
          hétfőtől csütörtökig: 7.00 - 15.30-ig
          pénteken:  7.30 - 14.30-ig.

(A tanulók lyukasóráikat az olvasóban tölthetik a könyvtári rend betartásával.)

Minden gimnazista tanuló automatikusan tagja a könyvtárnak és a könyveket kikölcsönözheti. A kézikönyvek, folyóiratok, nem hagyományos dokumentumok nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési idő 3 hét. A határidőt túllépők késedelmi díjat fizetnek.

A megrongált vagy az elveszett könyvet 1 hónapon belül pótolni kell az igazgató rendelkezése szerinti összegben! Ha ez végképp nem lehetséges úgy azok aktuális beszerzési árát a tanulónak/szülőnek ki kell fizetnie. A nem fizető tanuló fegyelmező intézkedésben részesíthető.

 

Az iskola számítógéptermei tanári felügyelet mellett igény szerint minden tanítási napon a délutáni foglalkozások idejében látogathatók.

 

A tömegsport foglalkozásokat a Sportcsarnok rendjéhez igazítva alakítjuk ki. A Sportcsarnok házirendjét mindenki köteles betartani.

III.7.    Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

A gimnáziumban a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket tanévenként a gimnázium munkatervében kell meghatározni.

Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a gimnázium igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni a nevelőtestület és a(z) SZTT (Szülői Tanácsadó Testület) véleményét.

A térítési (pl. menza) és tandíjakat (pl. levelezős hallgató) félévente vagy minden hó 10. napjáig előre kell személyesen az ügy intézésével megbízottnál vagy átutalási postautalványon befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

III.8.    Kirándulás, diákrendezvények

Az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek maguknak a tanév rendjében meghatározottak szerint.

Ha a tanulmányi kirándulás anyagi terhet ró a tanulóra, úgy azt nem lehet kötelezővé tenni. Ezen esetekben valamint egyéb akadályoztatás esetén (családi ok, stb.) a tanuló köteles más osztályban a tanórákon való részvételre, az igazgatóság beosztása szerint.

Hiányzás esetén a Házirend II.7., II.8. pontjai szerint kell eljárni.

A Házirendet a kiránduláson is be kell tartani, hiszen a tanulók viselkedése az iskola jó hírnevét ronthatja ill. növelheti.

 

A klubdélután rendezését - az osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés után - az igazgató engedélyezi, az iskola biztosít helyiséget, ha az időpontot egy héttel korábban a tanulók bejelentették az igazgatóságnál és a gondnoknak.

 

Iskolai rendezvényen a tanulók és meghívott vendégeik számára a Házirend betartása kötelező. (alkohol, cigaretta, stb.) A meghívott vendég viselkedéséért a meghívó tartozik felelősséggel.

III.9.    Balesetvédelem és tűzvédelem, védő, óvó előírások

Az osztályfőnöki, fizika, kémia, biológia, és testnevelési órákon szeptember első hetében balesetvédelmi oktatást kell tartani. A balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező!

Az iskolában történt balesetet azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak vagy az iskola valamelyik dolgozójának és az igazgatónak!

Ha a baleset az iskolán kívül történik, akkor azt kérjük 24 órán belül jelenteni!

Az ablakokba kiülni balesetveszélyes és tilos!

Az iskola területére sérülést okozó tárgyakat behozni tilos (pl.: petárda)!

 

Tanulóinknak minden tanévben részt kell venniük az ifjúsági orvos és a fogorvos által tartott szűrővizsgálatokon.

 

A tűzvédelemről az iskola tűzvédelmi szabályzata rendelkezik. Tűz-és bombariadó alkalmával a levonulás a tanteremben kifüggesztett rend alapján történik.


IV.           A tanulók minősítése

A pedagógiai programban rögzítettek figyelembevételével.

IV.1.    A bizonyítvány

A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítéseit tartalmazza. A bizonyítványt a tanuló az ünnepélyes tanévzárón kapja kézhez, és az új tanév kezdetén, az első tanítási napon adja vissza osztályfőnökének.

Javítóvizsgára kötelezett tanulók a javítóvizsga első napján adják le a bizonyítványukat.

A bizonyítványban rögzíteni kell az iskolából való kimaradás tényét is.

IV.2.    A tanulmányi eredmények értékelése

A tanulók tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli, szóbeli, írásbeli ill. gyakorlati teljesítményt mérve.

A szóbeli feleletet a szaktanár szövegesen is értékeli, az írásbeli feladatoknál közli a pontozás szempontjait, így az értékelést indokolja is.

A tanuló 1 feleletre 1 érdemjegyet kap, kivéve, ha a szaktárgy sajátosságai indokolják a több érdemjeggyel való értékelést. (magyar nyelv és irodalom, informatika, stb.)

Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelően, félévenként minimum 3-4-5. Ha a tanulónak nincs elég érdemjegye, akkor osztályozhatatlan.

A témazáró dolgozatra adott érdemjegy súlyozott, ezt a szaktanár tanév elején közli a tanulókkal.

Hiányzás esetén a témazáró dolgozat pótlásának módjáról a szaktanár dönt. A pótlást 2 héten belül, a tanulóval egyeztetett módon kell elvégezni, időpontját 1 szakórával a dolgozat írása előtt be kell jelenteni.
A szaktanár dönt az elégtelenre megírt témazáró dolgozat javításának szükségességéről és módjáról.

A pótló-, javító dolgozat megírására a tanulót tanítási időn (8.00-14.15) túl nem lehet kötelezni. Amennyiben a tanuló tanítási órán írja a javító-, pótló dolgozatot, köteles felkészülni a tananyagból a következő órára.


A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni (rögzítve a naplóban a vita elkerülése érdekében). Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb 10 munkanap. Ha a dolgozat 10 munkanapon belül nem került kiosztásra, a tanár nem kérheti számon az anyagot a dolgozat kiosztásáig, sem szóban, sem írásban.

Egy hetes igazolt távollét után a tanuló kérésére haladékot kell adni a tananyag pótlására.

A tanulónak joga, hogy érdemjegyeit a tudomására hozzák, megfelelő formában ennek indoklását is kérheti. A tanuló tanév végi osztályzata lényegesen nem térhet el a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától. Eltérés esetén, a nevelőtestület elé viszi az osztályfőnök a kérdést, és döntenek a jegyek alapján a tanuló javára. Az osztályozó konferencia után újabb érdemjegy beírása szabálytalan és így érvénytelen.

 

Az esti tagozat hallgatói tudásukról negyedéves beszámolókon és év végi vizsgán adnak számot.

 

Jeles (5): Kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni.

Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetően képes kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe.

Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni.

Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes.

Elégtelen (1): Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek.

Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha a bizonyítványban az elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.


IV.3.    A magatartás értékelése

Példás (5) minősítést érdemel az a tanuló, aki magatartásával, közösségi munkájával, kiemelkedő teljesítményével, vagy a tanulmányi munkához való hozzáállásával társainak példát mutat, rendesen elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azon kívül is, pontosan jár iskolába. Fegyelmi büntetésben részesült tanuló, vagy akinek igazolatlan órája van, az adott tanévben példás minősítést nem kaphat.

Jó (4) minősítést érdemel az a tanuló, aki pontosan jár iskolába, fegyelmezetten viselkedik, illedelmes az órán és azon kívül is, rendesen elvégzi iskolai kötelességét, magatartásával kapcsolatban tanári panasz nem érkezett, legfeljebb egy igazolatlan órája van az adott tanévben.

Változó (3) minősítést érdemel az a tanuló, akinek magatartásával kapcsolatban tanári panasz érkezett, legfeljebb 10 igazolatlan órája van az adott tanévben, gyakran hiányos a felszerelése.

Rossz (2) minősítést érdemel az a tanuló, akinek igazgatói vagy nevelőtestületi fegyelmi büntetése van az adott tanévben, és/vagy 10-nél több igazolatlan órája van, felszerelését rendszeresen otthon „felejti”, fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.

 

Az a tanuló, aki az adott tanévben igazgatói vagy nevelőtestületi dicséretben részesült, az osztályfőnök javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével az ebben a fejezetben meghatározott minősítésnél legfeljebb eggyel jobbat kaphat.


IV.4.    A szorgalom értékelése

Iskolánk célja, hogy tanulóink legjobb képességeiket kibontakoztassák, és adottságaiknak megfelelően a legnagyobb képzettségre és tudásra tegyenek szert. Ehhez elengedhetetlen a tanuló megfelelő hozzáállása. Képességeinek és teljesítményének viszonyait fejezi ki a szorgalom értékelése:

példás /5/ - ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten - kifogástalan, tanórákon aktív, vagy tanulmányi versenyen illetve sportversenyen kiemelkedő eredményt ért el.

jó /4/ - ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi.

változó /3/ - ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.

hanyag /2/ - ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból elégtelen félévi/év végi osztályzatot kapott. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

 

A tanuló magatartását és szorgalmát osztályfőnöke értékeli, a szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembevételével.

 

Az a tanuló, aki az adott tanévben igazgatói vagy nevelőtestületi dicséretben részesült, az osztályfőnök javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével az ebben a fejezetben meghatározott minősítésnél legfeljebb eggyel jobbat kaphat.

 


IV.5.    A tanulók jutalmazása

Kiemelkedő tanulmányi munkájukért, versenyeredményeiért (OKTV-n, országos és megyei tanulmányi és kulturális versenyeken, vetélkedőkön elért helyezések, Országos diákolimpiákon, városi, megyei vagy országos/nemzetközi sportversenyeken elért helyezések) példás magatartásukért és társaikért végzett közösségi munkájukért, társadalmi és közhasznú munkájukért dicséretben részesülhetnek tanulóink.

 

Dicséret és/vagy jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti szaktanár, osztályfőnök, munkaközösség-vezető, igazgató, nevelőtestület, diákközösség, SZTT (Szülői Tanácsadó Testület). A dicséret a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül.

Formái: egyéni és csoportos
Erkölcsi:

szaktanári írásbeli dicséret

osztályfőnöki írásbeli dicséret

igazgatói írásbeli dicséret

nevelőtestületi írásbeli dicséret

városi (pl. Vác Város Kiváló Diákja)

Anyagi:

könyv és tárgyjutalom, oklevél

 

Adható továbbá könyvutalvány, vagy pénzjutalom is. Rendkívüli teljesítményéért a neve felkerülhet az iskolai márványtáblára.


IV.6.    A tanulók büntetése

A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit az iskolába történő beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani.

Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselője) aláírásukkal jelzik, hogy a Házirend pontjait tudomásul vették, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják.

Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, a Házirend alapján felelősségre vonható (lásd az alábbi fegyelmi fokozatokat).

Fegyelmi intézkedés az osztályfőnöknél, a nevelőtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhető.

Fegyelmi intézkedést tanár, szülő, tanulóközösség, intézményen kívülálló szerv kezdeményezhet.

Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák első esetben a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület ill. az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg.

További vétség elkövetése esetén magasabb fokozat jár. Fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül. Elmarasztalás jár az alábbiakért: házirend megszegése, (anyagi vagy eszmei) károkozás, vállalt feladatok hanyag végzése, igazolatlan mulasztás.

Fegyelmező intézkedések

Szóbeli szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetés.

Írásbeli szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetés.

Osztályfőnöki intés

Osztályfőnöki megrovás

Igazgatói figyelmeztetés

 

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Fegyelmi büntetés

Igazgatói megrovás

Igazgatói szigorú megrovás

Kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása

Áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

Eltiltás a tanév folytatásától az iskolánkban

Kizárás az iskolánkból

 

V.  Zárórendelkezések

 

A házirendet minden évben, a tanévkezdés első hetében ismertetni kell:

a tanulókkal osztályfőnöki óra keretében,

a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendet minden tanuló a beiratkozáskor kapja kézhez.

A házirend egy-egy példánya megtalálható a tanári szobában, a könyvtárban, az első emeleti zsibongóban, valamint olvasható az iskola honlapján.

 

A házirend minden tanulóra egyformán vonatkozik a beiratkozástól kezdve az érettségi vizsga befejezéséig, szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Egyes pontok a szülőkre vonatkozó szabályokat állapítanak meg.

Magántanulóra, vendégtanulóra, pedagógusra értelemszerűen nem minden szabály vonatkozik.

 

A házirend módosítását a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a nevelőtestület, valamint az igazgató kezdeményezheti. A módosított házirend a következő tanév szeptemberével lép hatályba.

 

Vác, 2009. május 12.


VI.           Mellékletek

VI.1.    A tanuló jogai

Közoktatási törvény 10. § (1) A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon;

b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

c) részére az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

d) hit- és vallásoktatásban vegyen részt;

e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;

g) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.

(4) A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.


11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

a) tanulószobai ellátásban részesüljön;

b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon;

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

i) a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;

k) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.

l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;

m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában;

n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

o) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;

p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;

s) választó és választható legyen a diákképviseletbe;

t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

(6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az, az e törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

 


VI.2.    A tanuló kötelességei

12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában;

d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait;

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;

f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

g) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

h) megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

 

VI.3.    A szülő jogai és kötelességei

Kt. 13.§ (1) A szülőt megilleti a nevelési- oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát.

(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá – az, hogy e törvényben foglaltak szerint – nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

(3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

(4) A szülő (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakó-, vagy tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást.

 

14.§ (1) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) kezdeményezze az iskolaszék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában mint választó, és mint megválasztható személy,

g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,

h) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,

i) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.


(2) A szülő kötelessége különösen, hogy

a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,

b) biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,

c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,

e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

g) tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

 

VI.4.    A pedagógus jogai és kötelezettségei

19.§ (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

d) saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a tanulót,

e) irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,

f) minősítse a tanulók teljesítményét,

g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,

k) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.

(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

(4) Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.

(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

c) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

e) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,

f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,

h) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

 


VI.5.    Etikai kódex

A tanuló mindig legyen tiszta és ápolt, megjelenése a munkahelynek megfelelő.

Tartsa be a társas együttélés szabályait, kulturált, fegyelmezett, udvarias magatartást tanúsítson az iskolában és az iskolán kívül is, osztálykiránduláson, színházlátogatáson, városi rendezvényeken egyaránt,

köszönjön az iskola dolgozóinak,

tisztelje mások véleményét, világnézetét, hitét, ill. nemzeti hovatartozását,

tartózkodjon a durva, megszégyenítő magatartástól és beszédtől,

az alapvető higiéniai szabályokat tartsa be, ügyeljen a tisztaságra az iskolában és az iskola környékén is,

a szemetet - akár a padokból is - a szeméttartóba tegye,

rendszeresen és felszólítás nélkül tanuljon,

az étkezőben, a büfénél kerülje a tolakodást, hangoskodást, a folyosón és a lépcsőházban a lökdösődést, rohangálást,

kerülje a közízlést sértő magatartást.

Illetlenség a tanórán enni, inni, rágógumizni, telefonálni, mobiltelefont használni (pl. játék).